Niko blogja

 Mióta látja Elmo sorozatában a "próbáld, ne add fel" részt, amiben azt mutatják, hogy a gyerekeknek nem sikerül egyből minden, pl. tejet önteni a pohárba, zippzárt felhúzni, buborékot fújni, pulcsit felvenni stb., azóta Niko is egyedül próbálja felhúzni a zippzárakat. Képes kitartóan addig "szórakozni" vele, míg nem sikerül. Van egy kabátja amit már teljesen rutinosan felhúz minden indulás előtt. Hatalmas a sikerélmény :) Ha már végképp nem bírok vele, adok neki egy zippzáras pulcsit, azzal elvan egy db-ig :) max. addig míg elfelejti,h előtte mi volt a problémája (hatalmas problémái vannak ennek a csöpp lánynak :) )

 Most már (hónapok óta, csak lusta voltam írni) egyre többet és hosszabb mondatokat sző Niko. Imádom ahogy teszi össze a szavakat, néha úgy hangzik, mint amikor töri valaki a magyart :)

Most már ugye hideg van, egyre kevesebbet vagyunk lent, főleg ha esik az eső vagy ha fúj a hideg szél. Ez a sztorika is ekkor történt, egy sötét esti sétán, amikor már indultunk felfelé. Niko elkezdett nyúlkálni a kabátja mindkét zsebében, majd ezt mondta: " Jajj, hol van a kulcsom?" Nem is tudom, hogy kitől szokta hallani :D 

Hasonló aranyos mondata volt, amikor a melegítő felsőmbe bújva (a pulcsi ujja teljesen eltakarta a kezét) picit bajban érezve magát megkérdezte,hogy "Hol van a kezem?" :)

Természetesen napi szinten tudnám írni a kedvenceimet, de ezeket mindenképp szeretném feljegyezni :)

Kedvenc meséje a Fifi virágoskertje. Így nézi :) minden nap :) 

"Szeletem Fifikét!" :) 

 Elérkeztünk ehhez a korszakhoz is. Anya főz, Niko segít :) Ez legyen panírozás vagy épp mosogatás. De ha kell, fel is söpör vagy porszívóz. :D Régóta tereget már és ha kell, bepakol a mosógépbe (ezt, azt) vagy épp kidobja a kukába a szemetet (vagy a kiskanalat :D ). Mindenképp jól jön a két segítő kéz :) imádom érte! :)

 Igaz, tavaly egyszer még a karácsonyi bevásárláskor eljátszott Monostoron a srácokkal, míg mi kb. másfél órára leléptünk, de ezt volt az első, igazi "lepasszolás". Ma összesen 3 óra voltunk külön, míg elugrottunk Apával Győrbe. Nem mondom, hogy nem esett jól, de végig nagyon hiányzott Niko. Annyira hozzánk tartozik, hogy üres volt nélküle a kocsi és unatkoztunk csavargás közben :D Folyamatosan az Ő szövegeit emlegettük és azt,h épp amit látunk, hogy reagálná le :) Nem lettünk lepasszolós szülők, ez már biztos. Mondjuk nem is ezért szültem...hogy nélküle érezzem jól magam...

Ma reggel amikor felkeltem, Niko szokás szerint "adsz jo leggelt puszi" -val köszöntött és még a meleg arcocskáját hozzám nyomta :) Imádom ahogy érzem az illatát, ahogy puszilgat a puha kis cseresznye szájával :)
Mondtam neki, miután elolvastam "Apcccikaa" születésnap köszöntő reggeli (éjszakás volt) sms-ét, hogy "Ma van ám anya születésnapja" erre BÓLOGATVA (félig álmosan még) mondja az én drágám,hogy.: "BIZONY!" :) Jajjjj,annyira jó volt, ilyenkor látszik,hogy már nem egy babának jár a szám, aki csak figyel, hanem még reagál is és ráadásul érthetően :)) Annyira tetszett ahogy mondta, hogy nem is tudom,hogy hányszor újra elmondtam és Ő mosolyogva újra 'BIZONY'-nyal válaszolt nekem :))) 

 Mióta megvettük a "bicigit" az első útja a lifttől (még ha nem arra mennénk, akkor is) a pince ajtaja és "kulc-kulc" -ot kér, hogy kinyissa, mert "megyünk bicigi" :)

Nagyon szereti, egyedül ez az a járgány, amivel Győrig is elmehetnénk,mert az autóban nem szeret (nemtom miért nem :(). Itt elnézelődik, kiabál a gyerekeknek, hogy "szasztook!" vagy ha épp nénit vagy bácsit lát,akkor nagyokat köszön nekik is! "szia néni, szia bácsi" vagy csak simán 'hello!'  
Ha épp megállok valakivel váltani pár szót, néhány perc után megkapom az utasítást, hogy "megyünk" :) És már indulunk is :) 
Bíztam benne, hogy szeretni fogja, mert így, hogy a babakocsi már nem a kedvenc helye, mégis távolabb tudunk csavizni és ha kell, hamar haza is tudunk menni :)
 

Azt tudtam, hogy mi sem ússzuk meg, hogy ne legyen "valaki" aki mindig jön velünk, de, hogy miért a legnagyobbat kellett kiválasztani??? Még jó, hogy nincs akkora tigrisünk mint Grétának, mert érdekesen ülne velünk az autóban vagy a babakocsiban :)

A Fifi párja "Micikó", akit szerencsére átlalában sikerül letenni "tentézni" addig, amíg Fifike jön velünk ;)

Szegény Nikot sem kerülte el. Tegnap napközben már fura volt...a szemei sem tetszettek, de nem akartam egyből rosszra gondolni. Este fürdetés előtt már melegebbnek éreztem, megmértem, 37,8 volt, így még nem adtam neki semmit. Éjfélkor nagyon mocorgott, akkor mértem már 39,2 volt. Pont előtte egy órával néztem meg, még nem volt láza.

Persze nem ment simán a Nurofen beadása sem. Vagyis inkább nem ment, mert nem volt hajlandó lenyelni. Így maradt a kúp. Elaludt, madj mikor éreztem, hogy nem meleg, én is. 3,5 óra múlva újra lázasan ébredt, 38,7 volt. Nagy nehezen belenyomtam a szirpupot,ami úgy levitte, hogy reggel 8-ig tudtunk aludni. Volt éjjel is egy kis hasmenés és reggel is.
A kedve nem rossz, de nem is jó. Eddig jó kedvű volt, de most azért picit nyafizik, ami érthető.

Nagyon bízom benne, hogy nem lesz már komolyabb és ezt a betegséget is megússzuk "ennyivel", mint a tavaly karácsonyi 1 napos hasonlót.

"másikat" - ez nagyon megy most. Bármit mutatunk,adunk, eszünk, iszunk, látunk, hallunk, érzékelünk, mindenből 1-2 másodperc után a másikat kéri. Már próbáltam, hogy húzom a strigulát egy nap hányszor mondja, de valahogy mindig elakadtam :D
Az 1-2 másodperccel pedig nem túloztam :D

Nem semmi az az idő,ami mostanában van. De végre kimozdultam itthonról és elmentünk a Balatonra :) 2x is, 2-2 éjszakára. Nagyon jó volt! Niko is jól érezte magát, minden este úgy dőlt ki, mert totál lefáradt.

Balatonlelle volt az uticél, nagyon tetszett...homokos a part,így Niko végig feltalálta magát. Kimentünk délután 4 után és este fél 8-ig ott voltunk. Niko épphogy enni és inni távozott a partról, annyira sok dolga volt ott :)
A hotel is nagyon tetszett, szimpatikus idős hölgyike várt minket. Nádas Hotel a neve és egy csendes utcában van. Reggli járt az éjszakához, nagyon bőséges volt.
Niko összebarátkozott a tulaj unokáival, még 3db pónit is kapott amikor búcsúztunk el a lányoktól :)

Az úton jókat aludt, egyedül a második utazásnál odafelé valamiért nem tudott elaldni. Nem sírt, de nem is tetszett neki annyira, hogy egy és háromnegyed órát ülni kell az autós ülésben.
Ott, Lellén tanultuk meg, hogy ha jön az autó, akkor az út szélére szaladunk és megvárjuk míg elmegy. Ott a hotel felé vezető út mellett 1 járda volt, de mindenki az úton közlekedett, szélesebb volt és kevesebb volt a szember forgalom is.
Ettünk - ittunk, sétáltunk, nevetgéltünk, jól éreztük magunkat!Ez volt az első családi kiruccanásunk máshol alvással együtt! Megérte!

Ma rendezték az Anyatej világnapot, ahova mi is meg lettünk hívva :)

Niko először csak erősen a lábaimhoz támaszkodva nézelődött, ismerkedett a helységgel. Tudtam, hogy nem fog sokáig tartani, hát kb. 10percig volt nyugi :)
Elkezdett játszani, majd felfedezte a bújós alagutat, amin végig lehet mászni és folyamatosan ki-be mászott benne.
Majd kb. 20perc múlva kezdődött az előadás. Gyerekek énekeltek, zenéltek a színpadon. Niko mindent eldobva a színpad elé ment és tátott szájjal figyelte őket. Egy darabig csak figyelte, aztán Ő is szerett volna csatlakozni, folyamatosan lépett volna fel a színpadra, nem győztem visszatartani. Tolakodnia nem kellett, mert rajta kívül egy pici babó sem érdeklődött ennyire az előadás iránt.

Mikor vége lett, nagyon nagyot tapsoltunk, hanos örömnevetéssel tudatta, hogy nagyon tetszett neki az előadás. 
Mikor lementek a gyerekek, startolt fel a színpadra. Kiváncsi voltam, hogy mi izgatja ennyire, engedtem, hogy menjen. Az első székre feláltt és az előtte lévő mikrofonokba elkezdett Ő is szerepelni :) Mindezt felvettem videora, nekem nagyon tetszett a műsor :) Keresd a videok között:)
A gyerekek kísérője azt mondta, hogy jövőre felveszi Nikot a csapatba :D

Ja, igen, és kaptam ajándékcsomagot, mert etettem majdnem 3 hónapon át Dőrikát, egy ismerős kislányát, akinek minden este Apukája vitte el a lefejt 160-200ml anyatejcit. Donga lábbal született és sokat volt szegény gipszelve és műtötték is.
Nagyon meglepődtem, mert ugye ez nem mostanában volt. Nem is tudtam, hogy a védőnőm ilyenre készül :) 
Nagyon jól esett és mégegyszer is ugyanezt tenném, ajándék nélkül is! Még most is elérzékenyülök ahogy írom.

Ma elmentünk Tatára a Tescoba vásárolni (Bocs Andi, de pici nátha van, ezért nem szóltunk,hogy arra  járunk). Már mindennel végeztünk, amikor Niko kifelé menet felfedezte a kiállított babákat. Volt felnőtt és gyerek. A gyerek (fiú) pont akkora volt magasságra mint Niko. Azonnal letámadta és már meg is ölelte :) Nem tudtam elhívni onnan, simogatta az arcát (sze-sze) átfogta két vállánál a nyakát és még meg is puszilta :) Az egyik kezével folyamatosan 'haverosan' átkarolta a nyakánál. Nem engedte el :D Néztem, hogy nem leszünk-e lecseszerintve, hogy mit taperássza a kislány a babát, de a csaj is csak nevetett. :)

Kb. negyed órát ott guggoltam vele, hogy fel ne döntse a nagy ölelésekkel és mire apa visszért a kocsitól (már bepakolt ezalatt mindent) nagyon nehezen elcsalogattam onnan. Persze valami érdekes témát kellett felhozni, ami még talán érdekelheti a megtalált szerelem után :D Igen,ezek a kijáratnál található golyók voltak :) Aki járt arra tudja, hogy elég bő a választék sok-sok nagy golyóban még sokkal több kisebb golyó van :) 'Golo-golo' :)

Elállt az eső mire kimentünk, aztán végre így pár nap után megpillanthatuk a kék eget is :)

Útközben Anyut valahogy felhívta Niko - nem tudom, hogy hogy sikerült, mert Anyu 16. a telefonkönyvben. A lényeg,hogy a Mama örült és még a boci,boci tarkát is elénekelték :)

Huhh, ezt azért mindig beírom :) Legalább a fogak vannak rendesen követve :D

Nagyon keveset vagyok a gépnél, ugyanis van aki nem hagy :) Amint meglátja, hogy gépelek vagy az egeret fogom, már jön...és húzza a nadrágomat, hogy hagyjam abba.

Röviden az elmúlt hetekről...

A legnagyobb kedvencek: hűtő, ajtók, wc, erkély (csak velem) és a legújabb, amitől frászt tudok kapni, hogy mindenre mászik fel! 

Ha sétálunk, bárkit lát már messziről köszön neki :) Ez 'hello' és 'szia' is vegyesen :)

Nagyon szépen, teljesen jól fogja a ceruzát, tollat és percekig elfirkálgat. Mindig mondja,h rajzoljak autót, de a kerekénél már kikapja  a kezemből  a ceruzát :)

Egyik kedvenc időtöltése a saját videoinak nézése a telefonomon.

Imádja még mindig a gyerekeket, legyen kicsi, nagy, ha teheti, megöleli :)

Na, ezt gyorsan leírom,annyira tetszett :)

Már régóta ha kérdezzük, hogy hívják anyát- Udi a válasz...hogy hívják apát-Iszti a válasz...
Eddig csak anya kiáltás hallatszott a szobájából, miután felkelt, de ma már Udi-t is kiabál. Megzabálom! Most is szól,hogy "Udi", "Anya" "Udi" :D

Röviden ennyi, most megyek és megpuszilgatom!

...szinte mindent megért (már 1 hónapja kb.), szinte mindent megmutat vagy megmond....(nnna, jóóó, azért van, hogy nézek hülyén :) ) De azért hihetetlen, hogy soxor csak 1x mondok vagy mutatok neki valamit és másnap vagy amikor eszébe jut,  már mondja is..ez lehet itthon, de már séta közben is soxor meglepett.

Imád homokozni, táncolni, enni, inni, sikítani (hisztizni), autózni.  :) Imádja a gyerekeket, szeret velük játszani. Van barátja és barátnője is :) 

Ja, és az állatok! Már találkozott párral és nagyon bejön neki, főleg ha mozog vagy épp a hangát adja ki :) A "pipi" elsőre nagyon furi volt :) de tetszett neki nagyon! Úgyhogy az első igazi jóidőben irány az állatkert! :)

Igazi huncut, eleven, néha akaratos, ügyes, okos, értelmes, nekem a legeslegszebb és imádni való, 13 kilós, 85cm-es Nagylány :D

Kinder Pingvin jöhet bármikor, Aktívia ugyanúgy :) A víz a legfinomabb, ízesített "szarok" nem csúsznak :D Néha annyit iszik, hogy lötyög a hasában. Persze tud már malackodni is, főleg ha van közönség, aki nevetéssel "értékeli"....ez nem én vagyok :)

Egyedül eszik villával! Egyedül iszik pohárból (még akadnak azért gondok, mondjuk ha túl sok a víz benne :D )! Egyedül eszi a Pingvint, rudit, banánt,meg úgy mindent amit eddig én adtam kézből, Ő akarja fogni (néha túl erősen :D ). Megtörli a száját ha végzett (ügyesen, alig van utána dolgom :) ).
Szól ha kaki van (kaka), ha szomjas (iszi), ebé (éhes).

Az új szavakat nem sorolom már, mert minden nap be kellene lépnem, hogy felsoroljam :) Inkább a kedvenceket fogom megemlíteni, meg majd a verseket, amit tanulunk.

A jelenlegi két kedvenc szavunk: "Mojza" ( Morzsa kutyus - lásd videok), a másik pedig a "bükütyü" (bekötjük).

 Gyere be,ki, hozzad, csukd be, nyisd ki, tekerd, kapcsold le-fel, fogd meg, mutasd meg, húzd ide, told oda, várj meg (néha azért megsüketül... :) ) hmmmm, bizti kimaradt valami :)

Próbál egyedül öltözni, ha nem megy, megkér, hogy segítsek. Most a kedvence a mellénye,  amibe egyik kezével belebújik, a  másikat párszor megpróbálja és a nem megy, jön és mondja "máászik" :) Sapit már elég ügyesen a fejére húzza :) "Cüpő" még nehéz, a többit meg nem egy évesen fogja megtanulni :).

Véletlenül megpillantottam a bal felső rágóka csücskét,hogy kint van :) Sztem 1-2 nap és a lenti párja is kint lesz.
Most már szerencsére a fogkefe is érdekli, szoktunk "fogat mosni" :)

• mojza (morzsa, apuék kutyusa)
• golyó
• luk
• edő (redőny)
• na, kesz (na kész)
• táci (tánci)
• kulc (kulcs)
• ajtó
• apucika :)
• tő
• Heni
• Pakó
• csücsü (csüccs)
• abda (labda)
• ebé (ebéd)
• emo (elmo)
• paku (kupak :D)
• cicijja-babája
• hita pajita
• apci (hapci)

Nem is tudom..már annyi mindent mond, egy csomót sztem ki is felejtettem :)

Kedvenc előadói: Lady Gaga, Rihanna, Josh és Jutta :) az ő klipjüket végigtáncolja :)

Nagyon-nagyon tud már mitóa elindult (2hónapja :p) fiókokat kipakolni (vissza még nagyon ritka), bármit fejmagasságból leszedni bárhonnan, kukázni, szőnyeget felszedni, komódot, széket, (azért ágyat még nem :D ) arrébb költöztetni, kilincset elérve ajtókat nyitogatni .... imádom! :)

Legújabb szavaink: aktika (Aktívia), bübü (bibi), nünü (nuni), bűű (büdös (kuka)), bokó (boror-lehet írtam már), keék (kerék), bgo (gomb), cücü (csücske (szopipárna))

Mit mondjak? Örülök,hogy túl vagyunk rajta. Nagyon izgultam, de hamar megvolt. Egyiket a karjába, másikat a combijába kapta Niko. Sírás volt, én nyeltem nagyokat, muszáj volt erősnek lennem, Apuka ma nem tudott velünk jönni.

A váróban nagyon aranyos volt Niko, nyitott volt minden babára, mint mindig. Anna barátnője pont mellénk került, így tudott közelebről is barátkozni. 'Anna' :) már nem kihívás ilyen egyszerű szavakat kimondani :)

Súlya 12,9 kg :D , magassága 84cm. Meg lettünk dícsérve, jól néz ki a csajszikám :)
Az asszisztens néni még csodálkozva is nézett, amikor azt mondtam még a váróban, hogy a 15 hós oltásra jöttünk. Azt mondta, azt hitte, hogy a 18asra :D

Most alszik életem, remélem minden rendben lesz, nem fognak minket a csúnya mellékhatások bántani.
Nagy megkönnyebbülést érzek, majd 18 hósan megyünk a következő kötelezőre :S