Ma rendezték az Anyatej világnapot, ahova mi is meg lettünk hívva :)
Niko először csak erősen a lábaimhoz támaszkodva nézelődött, ismerkedett a helységgel. Tudtam, hogy nem fog sokáig tartani, hát kb. 10percig volt nyugi :)
Elkezdett játszani, majd felfedezte a bújós alagutat, amin végig lehet mászni és folyamatosan ki-be mászott benne.
Majd kb. 20perc múlva kezdődött az előadás. Gyerekek énekeltek, zenéltek a színpadon. Niko mindent eldobva a színpad elé ment és tátott szájjal figyelte őket. Egy darabig csak figyelte, aztán Ő is szerett volna csatlakozni, folyamatosan lépett volna fel a színpadra, nem győztem visszatartani. Tolakodnia nem kellett, mert rajta kívül egy pici babó sem érdeklődött ennyire az előadás iránt.
Mikor vége lett, nagyon nagyot tapsoltunk, hanos örömnevetéssel tudatta, hogy nagyon tetszett neki az előadás.
Mikor lementek a gyerekek, startolt fel a színpadra. Kiváncsi voltam, hogy mi izgatja ennyire, engedtem, hogy menjen. Az első székre feláltt és az előtte lévő mikrofonokba elkezdett Ő is szerepelni :) Mindezt felvettem videora, nekem nagyon tetszett a műsor :) Keresd a videok között:)
A gyerekek kísérője azt mondta, hogy jövőre felveszi Nikot a csapatba :D
Ja, igen, és kaptam ajándékcsomagot, mert etettem majdnem 3 hónapon át Dőrikát, egy ismerős kislányát, akinek minden este Apukája vitte el a lefejt 160-200ml anyatejcit. Donga lábbal született és sokat volt szegény gipszelve és műtötték is.
Nagyon meglepődtem, mert ugye ez nem mostanában volt. Nem is tudtam, hogy a védőnőm ilyenre készül :)
Nagyon jól esett és mégegyszer is ugyanezt tenném, ajándék nélkül is! Még most is elérzékenyülök ahogy írom.
