Niko blogja

 Péntek van...nekem a legnehezebb nap, ma vagyok a legszomorúbb :( talán mert ma sírt a legjobban reggel, alig tudták elvenni tőlem. :( De az is lehet, hogy ilyen nehéz hét után a mai ugyanolyan reggel keményebbnek tűnik. 

Tök csend van itthon...minden délelőtt szinte lopakodok a lakásban, mert akkor volt csak csend itthon, amikor aludt :) Még meg kell szoknom, hogy akár porszívózhatok is vagy hangosan zenét hallgathatok, mert nincs itthon az én Gyöngyszemem. 

A reggeli elválás után azt mondják, hogy csak néha picit volt egy kis sírás, csütörtökön pedig már csak elváláskor. Tegnapelőtt elmesélte,hogy azért sírt egyszer, mert a Lilla elvette a talicskát...ez megnyugtat, mert inkább játékért sírjon mint értem. Elég az reggel. 
Van egy kisfiú...rúg, harap, lököd, verekszik. Tegnap megtalálta Nikot is. Nagyon nem bántotta (nem is tom mi lesz ha nyoma lesz a gyerektől...Ti mit csinálnátok???) csak megmutatta, hogy hogy lökte meg. Megkértem Nikot, hogy kerülje azt a kisfiút és ne játsszon vele, ha bántja, akkor meg szóljon az Óvónéninek. 

Most már kezd mesélgetni is. Imádom, ahogy elmondja, mit látott, mik történtek.

Minden nap mentem érte 11-re. Egyik nap sem akart hazajönni :) Megörül ha meglát és megy tovább játszani. Remélem így is marad :) Szívesen mesél az oviról, reggel siet is, hogy odaérjünk, átöltözünk, csak az ajtóban van sírás, amikor elveszik tőlem. Jövő héten talán már Ő is úgy ballag be, mint most a múlt hetes gyerkőcök...

Volt a héten autómentes világnap, bicóval mentünk, bicóztak az oviban, rendőr autóba ülhettek, ma kisvonatozni mennek :) 

 Holnap, azaz 2011.szeptember 19-én Niko elindul az óvodába. Ezzel egy időben én elkezdem a szabadságok letöltését. Kb. november közepén kezdek dolgozni. Igen...még idén :) Várom is és nem is. 

Már több mint egy hete folyamatos az ovi téma nálunk. Nagyon várja már, bár én majdnem biztos vagyok abban, hogy Ő még csak egy napra gondol...mint amikor elmentünk a Balcsira vagy akárhova. Még nem is sejti, hogy teljesen megváltozik az élete és hétköznap minden nap több órát már nem velem lesz. (ezt még nekem is fel kell dolgoznom :) )
Ma este úgy fekszünk le, hogy ma utoljára csak a miénk. Holnaptól elindul a Drágám a nagy világba. Barátai lesznek és 3 másik felnőtt fog rá vigyázni. Rengeteg inger éri, remélem nagyon sokat fog tanulni és jól fogja érezni Magát. Ez nyugtatna meg a legjobban. Mármint ha látom, hogy jól érzi ott Magát. Várja a kis asztalokat a kis székekkel, a kis mosdót, a kis wc-t :) 

Egyelőre ebédig marad...nem tudom miért...de itt ez a szokás, mi pedig ezt követjük.

Nikolett nagyon barátkozós, nyitott minden újra, érdeklődő,viszont nagyon nem tud jól esni neki ha valaki hangosan és hirtelen rákiabál. A legnagyobb gyengéje lesz, remélem rövid ideig :) Ha anyjára ütött (talán egy picit) akkor hamar erős lesz :) 

Hihetetlen...most született és mindig azt emlegettük, hogy majd ha megy oviba...akkor még olyan távolinak tűnt, most meg itt van... írom a nevét és a jelét a ruháiba. Pakolom a cuccait a táskába...nyelem a könnyeimet, mert iszonyatosan féltem...nehéz...de mint mindenen,ezen is ügyesen túl fogunk esni...de szerintem az egyik legnehezebb....elengedni ...szeretem nagyon! 

Kívánom az én Drága Gyönyörűmnek, hogy legyen mindig boldog, találja meg a barátait, szeresse az Óvónénit, a Dadust és maradjon mindig ilyen vidám, kedves és ragaszkodó!!! :) 
 

Nem is tudom, hogy állunk át a korai ébredéshez...Aztaaa, most gondoltam bele először, hogy nem aludhatunk már 8-ig minden reggel (néha 9-ig). Korán fogunk kelniiiiiiiiiii ááááááááá! :) :)

 Tudom, tudom...sok kimaradt. :) Egyszerűen annyira nem volt erőm írni, hogy nem is tudom kifejezni mennyire :D Minden nap mindig többet mutatott Niko és már néha én sem tudtam követni.

Már az ovis jelünk is megvan, hóember lesz. Nagyon várja már, kíváncsi leszek, hogy majd ott is tetszeni fog-e neki. A játszótéren barátkozós, nyitott az ismerkedésre, talán az oviban sem lesz gond.

Eltelt a nyár, sok szép emlékünk lesz megint :) Majd mesélek, mert most megint éjfél múlt és álmos vagyok.

 Elérkeztünk ehhez a pillanathoz is, Nikot beirattam az oviba :) Gesztenyés ovis lesz a Napsugár csoportban. Úgy néz ki, hogy kb. 25-en lesznek egy csoportban és szerencsére nem vegyes hanem normál, egykorúakkal feltöltött csoport lesz. Ezt így szerettük volna mi is. Csoporttársa lesz akiket tudunk, Juhász Levente, Szíjj Gréta, Szakmári Lilla, Pekler Dóra is :) Őket mind ismerjük személyesen és szoktak is együtt játszani :) Dóri a tejtesó :)

Egyelőre úgy néz ki, hogy ha a munkahelyem is úgy akarja, október közepétől vinném beszoktatni. Így legalább idén még itthon tudok lenni, mert a két és fél hónap szabimat úgy is le kell töltenem munkába állás előtt. 

Jártunk már arra, szívesen nézelődik, be akar menni a gyerekekhez. Legutóbb is virágokat szedett a kifelé nyúló mancsokba :) Találkoztunk is az egyik óvónénivel, szimpatikus nekünk elsőre. Azt mondta, hogy legközelebb nyugodtan vigyem be játszani az udvarra Nikot, így legalább ismerkedik a környezettel. Ezt meg is fogadtam, hogy gyakran el fogom őszig vinni, hogy ne egyből idegen környezetbe vigyem majd...így talán 1-2 lépéssel előrébb leszünk. 

Nagyon nyitott a gyerekek felé, barátkozik, nézelődik. Remélem nem lesz nehéz a beszoktatás sem. :)

 Ma tűnt fel igazán, hogy már az igen helyett nem a kiskora óta használt "BÁ"-t használja. Egyszerűen "igen" van már. Édes volt nagyon, de megint egy fokot nagylányosodott a szemünkben. Imádom :)

 Megtörtént az első ovis látogatás. Mostanában kell beiratni, hát elmentünk és megnéztük a Kistáltos ovit. Nagyon izgultam, annyira, hogy még az egyik legjobb barátnőm születésnapját is elfelejtettem. Összesen 2x voltunk. 

Niko nagyon édes volt, simán otthagyott, elment nézelődni, ismerkedni. Főzött a konyhában, aztán leült az asztalhoz nasizni, legozott és még másik gyerekekhez is odaaraszolt játszani. 

Furcsa érzés, de nagyon jó is :) Azt hiszem közeledik a munkába járás ideje...brrrr....

 Ma így két hét teljes szobatisztaság után ki merem jelenteni, hogy szobatiszta lett az én nagylányom :) Éjjel-nappal :) 

 Január

Gyere elveszem innen -nem fért el apa a sátorban a kosártól :)

Anyaaaaaa eszek palicsintát!

Tekeljük a szögenyet.

Csömpen anya Niki szemébe.

Apaaa, sütünk nafint!

Hogy híjják a Mamát?

Milyen színű? Mondom: kék. NIko: Azt hittem kék :D

Szelintem...

Ezt konétort nem bántjuk!

Február

Hova tegyem? (székét)

Cinálok pogicát (gyurmázik)

Ide csücsülsz, hozok vizet, jó? Itt maradsz, jó? (babázik)

Gyere csüccs, nem mászkálsz!

Iszol teát? Alany szivem ,Anya! :D

Apa, amontam nem! (azt mondtam nem!)

Niko, mit csinálsz? Nem eszel már? "Néztem a lábam" (valamit a cipőjén piszikált evés közben)

Elfelejteteeem! szomorú vagyok! 

Megvársz és mindjárt jövök, egy perc, jó? Ezt nézem a tvmet. 

Holálett az apa? 

Síltál néninek! Szomolú vagyok! (Fifinek mondta és nagyon komolyan :D )

Másik párnát Apa! ÁÁááh, ez sokkal jobb!:)

leesett a zoknim, láttad anya?

Ki volt ez? Asziszem az apa volt.

Ki ez? Dani...azt hittem Dina :)

Szelintem hol van az apcika?

Hol van Anya? (Apa-Nemtom), aszittem tudod!

Ha nem jön autó, mehetünk.

Segíts már, Anya!

Megeszed a tiémet? (enyémet)

Pont, pont vecőcke, készen van a fejecke. Itt a nyaka, nagy a hasa, készen van a fejecske :D (néha már tölök basa)

 Azt tudom, hogy rendkívül okosak és fogékonyak már ilyenkor, de az haláli ahogy a telefonomat kezeli! 

Minden este elkéri, hogy nézhesse a "babát" (saját videói egész pici kora óta). Tudja,hogy hogy van az elérési útvonala a galéria könyvtárnak. Lapoz benne, válogat. Ha elindítja, meg tudja állítani,majd a vissza "gombbal" mert ugye érintő képernyős, visszamegy a galériába újabbat választani. Mindezt egy két éves csajszi csinálja :) Hihetetlen :) Imádom! :)

 " Ez ement vadászni, ez megőte, ez havazite, ez megsütötte, ez az icipici házikó"  :D

" Süss fel nap, fényes nap, kertek alatt megfagynak" :)

Nagyon sokat tud már, hirtelen ez a kettő jutott eszembe, amit imádok amikor elmondja! Amint összegyűjtöttem, be fogom jegyezni.

 Ma volt az első nap, amikor Niko egyszer sem pisilt be és kakilnia is a bilibe sikerült :) 

 Eljött ez az idő is, amikor Niko is beteg lett. :( Eddig egy-egy napos apróságokkal megúsztuk, de ez most tovább tart(ott).

Kezdtem én, lázasan feküdtem 1 napot és torokfájással folytattam. Niko rá 2 napjára lázzal nyitotta a napot. Nem volt túl jó érzés az, hogy én fertőztem meg, de sajna ez is benne van a pakliban. 2 napig volt láza, amit igazából Ő észre sem vett :) Csak a szemei árulták el, hogy beteg az én drágám, minden ugyanúgy zajlott. Nem tudom, hogy csinálja, de így sokkal könnyebb volt nekünk is, mert ha még el is bágyad szegényünk, sokkal nehezebben viseltük volna Apával mi is. Harmadik nap már láztalan volt, de kezdődött a köhögés. Elkezdtem adni neki a Mucoprontot, aztán két nap múlva az orvosnál kötöttünk ki. Így legalább megnyugtatott, hogy tiszta a tüdeje.

Mire kezdtem volna megnyugodni, jött újra a baci a pisiben. Újabb pisi vizsgálat, újabb antibiotikumos kúra. Ezt még megtetőzte egy mindkét kezét durván elkapott ekcéma is, amit szintén kezelnünk kell.

Kedve természetesen a régi, inkább csak engem visel meg nagyon. (mondhatni kvára)

Ma (szombat) már minden okés, a kezét még kenni kell. Remélem elfelejthetem már ezt a 2 hetet! :( Elég volt! Várjuk a tavaszt!!!! :)

 Ma a mi Kislányunk magától ráült a bilire és belepisilt :) 

Hatalmas öröm látszódott az Ő arcán is és természetesen én is nyeltem a könnyeimet. (bőgőmasina vagyok-lettem, ez van :D ) Megmutattuk Apának, Fifinek, Elmonak is :) Tapsoltunk, örülünk :) 

Nem akartam erőltetni, meg akartam várni, amikor Ő van kész arra, hogy tudja, akarja. Remélem ezért volt érdemes várni és várjuk a következő egyedül pisilést! :) 

Február 7.
Reggelente tiszta a pelus és bilizünk :) haladunk :)

 2 éves lett a mi Kisvirágunk :) Imádjuk úgy ahogy van, a hisztijével együtt. Vannak/voltak és lesznek nehéz napok, de a szeretetünk akkora, hogy minden nehézséget legyőzünk. 
Kiválóan kommunikál, mindent megmond amit szeretne. A kedvenc verseit, mondókáit elmondja, amit nem tud belőle, saját szavaival pótolja, de nem áll meg :). Egyedül eszi az ebédet régóta, még a levest is. A kedvence még mindig a krumplis tészta és a tojásos nokedli. Imádja a pörköltöt és a rántott sajtot is. Az öltözködésben is nagyon jól haladunk, egyedül belebújik a felsőkbe, mindent addig próbál, míg kisebb-nagyobb segítséggel megoldja. Egyre önállóbb ez a nagylány. Hihetetlen, hogy nemrég még csak a két csíkot láttam a teszten és most meg már egyre önállóbb a csajszikám. 

Leírhatatlan az érzés amit érzünk iránta mindketten. Csak ha ránk néz, elolvadunk. Igyekszünk a legjobb szülei lenni, ha tehetjük mindent maximálisan megadunk. Boldogok vagyunk, hogy van nekünk és reméljük Ő is nagyon boldog gyermek! :)

 Bizonyááááááám! Ő az igazi Télapó volt Finnországból :) A finn Rovaniemi városából érkező lappföldi Mikulás már a tv-ben is látható volt és eljött a Nokiás gyerekekhez is. Niko nagyon örült neki amikor meglátta, mondta, hogy menjünk oda hozzá. Amikor odaértünk,először meg volt szeppenve, de a végén elfogadta a csomagot és még meg is köszönte :) 
Nem mondom, ez nekem is csudajó élmény volt, hiszen még én sem láttam az igazi Télapót :) Szó szerint nagyon szép volt! Jó érzés volt arra a fél percre gyereknek lenni :) Nagyon örültem a találkozásnak.

Az ácsi sportcsarnokba szervezték a Mikulás ünnepséget. Úgy ahogy kell, szép fehér havas időben jött a Télapó. 
Voltak játszó sarkok rengeteg gyerekkel. Lehetett enni pogácsát, inni kakaót. Az est vendége az Alma együttes koncertje volt. Niko természetesen a színpad szélén nézte a koncertet, folyamatosan ment volna be a színpadra. Még a zenészek is megmosolyogták, annyira nem adta fel :) Táncolt, tapsolt, élvezte nagyon a műsort. Igazából pont emiatt az előadás miatt mentünk el, nem tudtuk, hogy mi az igazi Télapóval, Joulupukkival is fogunk találkozni :)
Hazafelé megálltunk Monostoron a Mamörülök neki :) áéknál, mert a Bittman Mama pizzát sütött a Papa névnapja (Miklós) alkalmából. Ott voltak a Zsozsóék is, teljes volt a Bittman Család :) A gyerekek természetesen hulla fáradtra játszották magukat:)

Holnap pedig érkezik a Mi Télapónk, akitől Niko Elmot már nagyon várja...

Ilyen jól sikerült ez a nap, nagyon Íme az első találkozás :)

Itt már mi jöttünk :)

Egy picit félve, de jól sikerült :) Még halkan mondta is, hogy 'köszönöm' (kapott csomagot).

 December elseje van és úgy ahogy kell, gyönyörűen esik a hó! Kaptunk is az alkalmon és együtt hárman elmentünk szánkózni. Niko már az ablakból nagy örömmel nézte ahogy hatalmas pelyhekben szakadt és "Jön a Télapóó!!!" kiáltott fel örömében. Ez azért történt így mert egyik kedvenc Elmo meséjében a Télapó szakadó hóesésben érkezik, majd egy zenés műsort ad, amit naponta többször meg kell néznünk. :)

Gyorsan mindhárman felöltöztünk és irány lefelé :) Kb. 1 órát voltunk lent, pont elég is volt. ( Nikinek :D mert mi még bírtuk volna :D ). 
Hazafelé már ő is húzta a szánkót és a bokáig érő hóban csoszogást sem hagytuk ki.
Amikor felértünk, piros nózis és piros pofis kislányom örömmel el is mesélte az előző 1 óra sztoriját :)

Ja és nem azt mondja, hogy 'esik a hó' hanem,hogy 'eszik a esző hó' (esik az eső már megszokott mondat és ő ehhez teszi a hó szót hozzá :) az eső is marad :D )

 Ma végre eljutottunk Moncsihoz is. Már nagyon régóta próbáltuk összehozni ezt a találkát. Elköltözött egy új helyre, ami már az Övé és nagyon lefoglalta Őt az utóbbi 2 évben. Minket meg Niko :) . A lényeg, hogy végre elmentünk és még meg is szépültem. :) Végre van frizurám nekem is. :)

Amikor megérkeztünk, Niko hirtelen azt sem tudta, hogy mihez nyúljon, annyira sok "mi ez" volt a fodrászüzletben. Először is adott a Moncsinak egy puszit és odaadta az ajándékot Neki. Aztán megtalálta a gyereksarkot, ahol elég hosszú ideig el is játszott.
Ezalatt Moncsi meg is mosta a hajam és elkezdtük az átváltozást :D
Néha oda-odajött Niko és ellenőrizte, hogy Anya rendben van-e, de tovább nem is ért rá velem foglalkozni, vonzotta vissza az asztal. Már a hajszárításnál tartottunk, amikorra kezdte unni a helyzetet. Elkezdett nézelődni, hogy mit lehetne elvenni, pakolni, hova lehetne felmászni stb. Apja egész jól bírta a felügyeletet. 

Végeztünk velem és közölte Niko, hogy ő is "CSÜCSÜ" be a székbe és a Moncsi "NYISZ-NYISZ" az ő haját is. De nem volt ám elég odaülni és eljátszani, hogy mintha vágná a haját, hanem rendesen kérte. "ollóbal". Teljesen le voltam döbbenve :) Azt hittem nehezebb lenne rávenni, hogy vágjuk le a haja végét egy picit. Erre Ő mindent megoldott :) Csücs és kezdheti a Moncsi. Szépen mindenhol kb. 2cm-t nyisszantott le a hajából, Niko teljesen édesen csücsülve tűrte és várta, hogy mi fog történni. Amikor már nem akartunk mit vágni és végzett a Moncsi, közölte, hogy még (ba). Persze nem vállaltunk többet, hiszen olyan szép hullámos a haja, nem fogjuk eltüntetni :)

Ez a rövidke Moncsi látogatásos történetünk, nagyon jól érezte magát Niko és én is. :) 
Megyünk legközelebb újra a Moncsihoz, de akkor amikor nem fog dolgozni :) 

 Most már tudunk páros lábbal ugrálni. :) Eddig csak szökdécselt, de most már szépen, szabályosan páros lábbal ugrál :) 

 Mindig jól jön két segítő kéz :) egyre többet vesz részt a konyhai teendőkben:) Mamával is sütött már. :)

 Dujdujdujduj...amint valami olyan tárgy kerül a kezében ami puska vagy csak hasonlít rá (összetekert csomagoló papír cső vagy fakanál - ezek nem is hasonlítanak, de lőni lehet vele :D ), már lő is :)
Természetesen birkózni is kiválóan tud, de azért hóba lyukat pisilni nem fogják a srácok tudni megtanítani :D